Gampopa - Thar rgyan / részlet

 

 

Ötödik történet: a szamszára szenvedésének bemutatása.

Eképp {minden} állandótlan, s meghalunk, de újra megszületünk, igaz-e?

S mivel újra megszületünk, újra lehetőségünk lesz élvezni az istenek és az emberek dicső kellemetességeit, és ez éppen elegendő lesz számunkra. Az ilyen gondolkodás azokat jellemzi, akik kötődnek a szamszára élvezeteihez.

Összefoglalva: Mindent átható szenvedés, valamint a változás szenvedése és a szenvedés szenvedése – ez a három alkotja a szamszára árnyoldalait.

Ha ezt a három szenvedést megmagyaráznánk: a mindent átható szenvedést éretlen gyümölcshöz hasonlíthatnánk,

a változás szenvedését a mérgezett rizs megevéséhez,

a szenvedés szenvedése pedig olyan lenne, mint a penészes gyümölcs.

Ha ezt a három szenvedést meg akarnánk határozni, akkor a mindent átható szenvedés közömbös érzés lenne,

a változás szenvedése a kellemetesség érzése, a szenvedés szenvedése pedig a szenvedés érzete lenne.

Ha megmagyarázzuk e három szenvedés elsődleges jellemzőit, láthatjuk, hogy abban a pillanatban, amikor a kínt okozó szkandhák léteznek, áthat minket a szenvedés.

A hétköznapi emberek nem érzik a mindent átható szenvedést, például, amikor valaki komolyan megbetegszik,

és kicsit megfájdul a füle, stb. ez nem észrevehető.

De a szent lények, a nemesek, akik túljutottak a szamszárán, mint a folyamba lépettek és így tovább, ők látni fogják a mindent átható szenvedést, például: amikor valami már majdnem kigyógyul a betegségből és a füle elfertőzése miatt kis fájdalmat érez – ezt szenvedésként éli meg.

Még egy példa: amikor egy hajszál van a tenyerünkön, nem szenvedünk, nem érzünk kényelmetlenséget, De amikor ez a hajszál a szemünkbe megy, akkor szenvedünk, és kényelmetlen érzésünk támad.

Hasonlóképpen: ezt a mindent átható szenvedést nem úgy érezzük, mint a hétköznapi emberek szenvedését, hanem úgy látjuk, mint a nemes lények szenvedését.

Az Abhidharmához készült kommentár ezt mondja:

Amikor egy hajszál a tenyérről a szembe jut, kényelmetlenség és szenvedés támad.

A gyermeki lélek mint a tenyér, nincs tudatában a mindent átható szenvedés hajszálának. A szentek olyanok, mint a szem: érezni fogják a mindent átható szenvedést.

Második: a változás szenvedése. A második típus, a változás szenvedése – azért ez a neve, mert a szamszára minden kellemessége és boldogsága végső soron szenvedéssé fog változni.

A ”Nagy együttérzés Fehér Lótusz” szútrája ezt mondja: Az istenek királysága szenvedés egyik oka. Az emberek minden egyes királysága szintén a szenvedés okát képezi.

Így tehát, bárha valaki a valamennyi emberi lény fölötti uralmat is megszerzi, végső soron ez is változássá fog változni. A Levél egy baráthozban ez áll:

Bárha valaki a mindenek királyává válik is, a szamszárában akkor is csak rabszolga.

Tovább: bárha valaki elnyeri Indra, az istenkirály testét és élvezetét, végül meghal és elbukik. A Levél egy baráthozban ez áll:

Bárha valaki Indrává is válik, akit áldanak, a karma ereje miatt ő is a földre fog zuhanni.

Továbbá: az, aki eléri Brahma állapotát, és így tovább, az istenek királyává {válik}, aki túljutott a vágybirodalmon, és aki megtapasztalja a meditatív összpontosítás gyönyörét – végső soron ő is elbukik. A Levél egy baráthozban ez áll:

Aki eléri a Brahma-lét élvezetét és boldogságát, megszabadul a vágy-világtól, újra az Avici áldozatává válik, és folyamatosan szenved.

A szenvedés szenvedése. Most pedig a harmadik, a szenvedés szenvedése; a nagy szenvedések megjelenési formája ráadásként a szenvedésre, amely átjárja a pillanatot, amelyben a szkandhák hatnak ránk.

Ebben a kategóriában meg kell értenünk, hogy kétfajta szenvedés létezik: az alsóbb birodalmak szenvedése, és a felsőbb birodalmak szenvedése.

Ha az elsőt akarjuk megmagyarázni, az alsóbb birodalom ebből a három részből áll:

- pokol

- éhes szellemek birodalma

- állatok birodalma.

Ezek közül mindegyiket négy kategóriába sorolhatjuk: osztályozás, hely, szenvedés típusa, élettartam szerint.

Először a pokolbirodalmak osztályozása. Nyolc forró és nyolc hideg pokol van, összesen tizenhat, amelyek az esetenkénti poklokkal és a szomszédos poklokkal együtt összesen tizennyolcat tesznek ki.

Forró Poklok. Hol helyezkedik el a forró poklok mindegyike? Jambuvipa alatt. Sok lény oda jut. A legalsó az Avici, vagy Állandó Szenvedés pokla. Felette van a Pratapana, vagy Nagy Forróság pokla; a Tapana, a Forró pokol; a Maharaurava, vagy a Nagy Üvöltés pokla; a Raurava, vagy az Üvöltés pokla; a Samghata, a Zúzó pokol; a Kalasutra, vagy Fekete Vonal pokol; és a Samjjiva, a Feltámasztó pokol.

Erről az Abhidharmakósa ezt mondja: 20.000 yojana mélyen ott az Állandó szenvedés pokla; fölötte ott a másik hét pokol.

Milyen típusú szenvedés van ezekben? Ezt már a nevük megmagyarázza. Először is, a Feltámasztó pokol, ahol a lények egymást vágják és gyilkolják, majd hűs szellő jön. Amikor a szellő megérinti a testeket, ismét feltámadnak. Ez újra és újra megtörténik, míg az életük tart.

A Fekete Vonal pokolban az oda született lények testét lángkardok vagy lángfejszék darabolják azokon a helyeken, ahol fekete vonal van a testükön. Így van mondva: Vannak, kiket kardok várnak, másokat éles fejszék darabolnak.

A Zúzó Pokolban az oda született lények testét két nagy hegy, vagy vaslemez között zúzzák össze.

Először két nagy hegy közelít egymáshoz, akár két kosfej, és összezúzza ezeket a lényeket.

Ezután ezek a hegyek szétválnak, és hűs szellő támasztja fel a testeket {a korábban ismertetett módon}. Ezután ismét összezúzódnak.

A Levél egy baráthozban ez áll: Két rettentő, nagy kosfej-hegy zúzza porrá a testeket.

Másokat vaslemezek között préselnek szét, és a vérpatakok négy nagy folyóvá válva folynak.

Így van mondva: Vannak, akiket szezámmaghoz hasonlatosan préselnek szét, másokat finom lisztté őrölnek.

Az Üvöltő Pokolban a lények, akik ott égnek, iszonyatos, rettegő kiáltásokat hallatnak. A Nagy Üvöltés poklában az üvöltés a nagyobb szenvedés miatt még elborzadtabb.

A Forró Pokolban a lényeket tűzzel és hasonlókkal kínozzák. A testekbe olvasztott bronzot öntenek, amely szétégeti a belső szerveket. Akkor aztán a végbelükön keresztül a fejük tetejéig tövises, egyhegyű fegyverrel szúrják át őket.

A Nagy Forróság poklában a lényeket még jobban megkínozzák. Olvadt bronz és hasonlók égetik a testük belsejét, csak a bőrük marad meg, a kilenc testnyílásból lángok csapnak elő. A végbelükön {böcstelen út} és a két lábuk talpán behatolva átdöfik őket tövises, háromágú fegyverrel, amely{nek ágai} a fejük tetején és a két vállukon jön ki.

Hasonlóképpen vannak, akiket megfőznek az olvadt fém patakjaiban, másokat feltűznek forró, tövises fegyverekre. Így van mondva.

Az Állandó Szenvedés poklában van egy lángoló fémház, 20e yojana magas és széles, ebben van egy bronzüst, sok yojana átmérőjű. Ebben az üstben a lényeket megfőzik égő, olvadt bronzban és rézben. Négy irányból veszi körül őket a tűz.

Vannak, akiket rizsleveshez hasonlóan főznek meg, egy nagy fémüstben. Így van mondva.

Mivel a szenvedés szüntelen, ezt a poklot Állandó Szenvedés poklának nevezik.

Mi az élethossza ezeknek a lényeknek, ha valaki kérdi?

A Feltámasztóban és a többiben – a hat pokolbirodalomban egy nap azonos a vágybirodalom isteneinek egy napjával. Ezért élethosszuk hasonló, mint a vágybirodalom isteneinek élethossza. Így van mondva.

A Négy Őrző király élethossza azonos a Feltámasztó pokol egy napjának és éjjelének hosszával. Így harminc nap tesz ki egy hónapot,

tizenkét hónap egy évet; a Feltámasztó pokolban az élethossz 500 ilyen év.

Ez emberévben számolva: 1620 milliárd év.

Hasonlóképpen a Fekete Vonal pokolban 1000 év az élethossz, ami azonos a 33 mennyek isteneinek élethosszával.

Emberévben számolva ez 12,960 milliárd év.

A Zúzó pokolban az élethossz 2000 év, amely hasonlatos a Békés istenek élethosszával. Emberévben mérve ez 103,680 milliárd év.

Az Üvöltő pokolban az élethossz 4000 év, ami hasonlatos a teremtő istenek birodalma élethosszához. Emberévben mérve ez: 829,440 milliárd év.

A Nagy Üvöltés poklában az élethossz 8000 év, ami hasonlatos a Tusita isteneinek élethosszához. Emberévben számolva ez: 6,635,520 milliárd év.

A Forró pokolban az élethossz 16,000 év, ami hasonlatos a „mások által megjelenített dolgokat élvező” istenek élethosszához. Emberévben számolva ez: 53,084,160 milliárd év.

A Nagyon Forró pokolban az élethossz egynyolcad kalpa.

Az Állandó szenvedés poklában egynegyed kalpa.

A Nagyon Forró pokolban egy fél-negyed kalpa, az Állandó szenvedés poklában egynegyed kalpa – így van mondva.

A szomszédos poklok négy irányból veszik körbe a nyolc poklot. Az első ráadás (szomszédos) pokolban lángoló hamu van, amelybe a lények térdig belesüppednek. A forró pokolbirodalmakból kiutat keresvén a lények belépnek ide, és a bőrük, a húsuk, a vérük szétég. Amikor felemelik a lábukat, hogy lépjenek egyet, a lábuk visszanő.

Ezután ott a második ráadás pokol, ami mocskos, rothadt-hulla mocsár, ahol a lényeket csontig szúrják a fehér testű, fekete fejű, éles csőrű rovarok.

Emellett a harmadik ráadás pokol van, ami tele van pengékkel, ahol a fáknak és az erdőknek pengelevelük van. Vad, vérszomjas kutyák élnek itt. Van itt egy erdő, ahol a levelek vastövisek; itt vascsőrű varjak vannak. Azok, akik itt járnak, komoly sebeket szereznek.

Emellett van a negyedik ráadás pokol van, ahol fortyogó hamufolyam van, amin nincs gázló. Yama hírnöke ott áll mellette, és megakadályozza, hogy a lények elhagyják, ezért aztán megfőnek a folyóban. {Az Abhidharmakósa ezt mondja:}

Ugyanúgy/Tizenhat Ráadás pokol veszi körbe a nyolcat, négy irányból.

Az Égő Hamu, a Rothadó Hullamocsár, a Pengeút stb. Fortyogó folyó pokla, így van mondva.

Ami lényeket forróságban őrző szellemek és/vascsőrű varjút és a többi pokolőrt {illeti} - vajon élőlények-e, ha valaki kérdi.

A vaibhásikák élőlénynek tekintik őket.

A sautrantikák nem fogadják el élőlény mivoltukat.

A jogacsárinok szerint az élőlény gonosz tettek ereje által saját tudatát így érzékeli.

Hivatkozva a „Bodhiszattva ösvényé”-re:

Pokollakók fegyverei ki által vannak csinálva szándékosan/célzatosan?

Ki által van csinálva az égő vas-föld? E lángok mitől vannak?

Így ezeket mindet bűnös gondolat teremti, így mondta a Bölcs Diadalmas.

Hideg poklokból biz’ 8 van.

Hólyagos Pokol és Nyitott Sebek pokla és Fogvacogtató pokol és Üvöltő hideg pokla és Jajveszékelés pokla és Utpálaként és Kis Lótuszként repedő, és Nagy Lótuszként repedő.

Akként 8 hideg pokol van: Hólyagos pokol és a többi – így van mondva.

Ezek hol vannak?A Dzsambu sziget alatt, a Nagy Poklok irányában.

Milyen itt a szenvedés, ha kérdik? Erről adok általános tanítást. Az első kettőben a hideg elviselhetetlen, az egész testet hólyagok borítják, és a Nyitott Sebek poklában a hólyagok repednek, és a test a pokol neve szerint változik.

A következő 3: elviselhetetlen a hideg, nevezve van aszerint, hogy milyen hangot adnak ki az ott szenvedők.

A bőrük elkékül,  test felülete 5-6-tá reped, utpalaként.

Kékből elmúlva átmegy pirosba, és tíz részre reped, lótuszként.

A szín nagyon pirossá válik, a test 100 darabra reped, mint a nagy lótusz.

Ez utóbbi 3 a test változásának megfelelően van elnevezeve.

Milyen hosszú az életük? A Diadalmas ezt a példát hozta.

Szerzetesek, tegyük fel, Magadha földjén van egy raktár, abban van 80 bála szezámmag, színültig tele.

Abból valaki minden 100. évben kivesz egy db magot.

A magadhai raktár kiürülése, az bizony nagyon gyors, de

nem mondom, hogy a HP-ba született lények élete teljesen bevégződik (ennyi idő alatt).

Szerzetesek, a HP-ból 20 annyi, mint a Nyílt Sebek poklából egy.

És így tovább – szerzetesek, a lótusz pokolból húsz annyi, mint a Nagy lótusz pokolból egy.

Így van mondva.

Vasubandhu: Abhidharmakósa: „Minden száz évben vegyél ki egy szezámmagot a raktrából, a végén 1 élethossz a Hólyagos pokolban eltelik.A többi húszszor hosszabb – így van mondva. Így tehát a Hólyagos pokol a magtárat megtölti. (A HP-ban a szezám kiürülés az élethossz.)

A Nyitott sebek poklában húszszor hosszabb.

A Fogvacogtató hideg poklában négyszázszor hosszabb.

Az Üvöltő hideg pokla 8000-szer hosszabb.

A Jajveszékelés hideg poklában 160.000-szer hosszabb.

Az utpala pokol 3.2M-szor hosszabb.

A kis lótusz pokol 64M-szor hosszabb.

A nagy lótusz pokol 1240M-szor hosszabb.

Az átmeneti poklok; sok lény gyűlik össze, vagy 2 vagy 2, a karmájuknak megfelelően. (A karmák felhalmozódása által. – közösségi és egyéni karma?)

Sok fajtájuk létezik.

Ennek helye bizonytalan, lehet folyó, hegy, vagy sivatag stb., a világ alatt lehetnek, s lakozhatnak egy bizonyos ember testében, ahogy az látva volt a nemes Maudgalaputra által. (Ahogy pld. M. látta.)

Vagy sivatagban, miként pld. a nemes Sangharakshita látta.

Ennek hossza (élettartama) bizonytalan.

Így szenvednek a lények a pokolban.

Éhes szellemek birodalmáról – felosztásuk: van a Holtak királya, és utána sok éhes szellem, szétszórtan.(Belőle szétsugárzóan.)

Hol vannak ezek? A Holtak királya a Dzsambu sziget alatt 500 mérfölddel lakik.

A sok szétsereglett éhes szellem biz’ sivatagban és meghatározhatatlan helyeken lakik.

A szétsereglett éhes szellemeket 3 csoportba lehet sorolni: azok, akinek szilárd és folyékony étel külső fátyla által takartak; azok, akik szilád és folyékony étel iránti belső fátyla által takartak; azok, akik szilád és folyékony étel iránti általános fátyla által takartak.

Ezek miféle szenvedést tapasztalnak, ha kérdik? A varázserővel bíró éhes szellemek némelyike megtapasztalja az istenek dicsőségét.

A szilárd és folyékony étel külső fáytla által takartak a szilárd és folyékony ételt gennynek és vérnek érzékelik, és {mintha} mások által őrizve lenne az étel és az ital {csak hogy ők ne ehessenek/ihassanak}.

A belső homály: mások által nem akadályoztatnak, de ők maguk képtelenek enni-inni, ahogy mondva volt.

Vannak, kiknek szájuk-szemük tűhegyni, hasuk hegynyi, éhség mardossa őket.

Kevéske tisztátlan bételt} sincs keresni erejük -

Így mondatott.

Kevéske tisztátlan {ételt} sincs keresni erejük; akik étel-ital {homályával} fedettek: két csoportba oszthatók: tűznyelv-füzéresek és mocsokfalók.

Az első: esznek, isznak, s közvetlenül utána égetté válik {a gyomruk}.

A második csoport: ürüléket esznek és vizeletet isznak, és saját húsukat rágják.

Így látta Shronakotikarna a sivatagban

Ha kérdik, milyen hosszú az éhes szellemek élete? Egy emberi hónap=1 éhes-szellem-nap. Hónapot és évet asztrológus éve {szerint számoljuk} – (30nap= 1 hónap, 12 hónap= 1év)- Az éhes szellemek {saját} hónapjuk, napjuk szerint 500 évet élnek. Így mondatott {Abhidharmakósa}.

Az állatok birodalmát, ha valaki felosztja: soklábú és négylábú és kétlábú és lábnélküli – ez a négy van.

Ha kérdik, ezek hol vannak: vízben és mezőn és dzsungel vidékein,

továbbá fűs-fás helyeken {lakóhelyük alapja}, óceánokban.

Ha kérdik, ezek milyen szenvedést tapasztalnak? Fájdalomérzés {kihasználtság} szenvedése, és ölés-szétvágás szenvedése, és egymást felfalók szenvedése.

Ami az első illeti:

Az ember uralmat nyer az állatok felett {az embertől függő állatok}; ahogy mondva vagyon: Az erőtleneket, a négykézláb járókat korbáccsal és vashoroggal bírók elkapják és használják {…a rúgott, ütött, korbácsolt, vashorgolt állatokat ütik, használják}.

Másodszor: a vadállatok stb. {az ölés-szétvágás szenvedése}; Ahogy mondva volt: Gyapjú és csont, vér és hús – azért van a test, hogy elpusztuljon. {…egyesek meghalnak, gyapjújuk, csontjuk, gyöngyük… stb. miatt.}

Harmadszor: A tömeg, a sós óceánban lakók, ami az arcuk elő kerül, megeszik. Így mondatott.

Az állatok meddig élnek, ha kérdik. Bizonytalan. Mindegyik képes élni egy köztes kalpányit, maximum, de {vannak}, ahogy mondva volt {olyanok is, amik} egy hosszú kalpányit élnek.

Ezzel megmagyarázottá tétetett az alsó létbirodalmak szenvedése.

A felsőbb létbirodalmak szenvedésének hármasa. Emberek szenvedése, félistenek szenvedése, istenek szenvedése.

Az embernek 8 féle szenvedése van, így van mondva az „Anyaméhbe való belépés” szútrájában {Garbhavakranti sutra}.

Hasonlóképpen a születés is szenvedés,

az öregség is szenvedés,

a betegség is szenvedés,

a halál is szenvedés;

a szeretett személyektől való elválasztottság: szenvedés;

a számunkra kellemetlennel való találkozás: szenvedés;

a szükségletek kielégítésének lehetetlensége: szenvedés;

a birtok {lét-} megőrzés nehézsége: szenvedés.

Így mondatott.

Ezen belül: a születés minden más {szenvedés} gyökere. Bár az taníttatott, hogy a születésnek 4 módja van, mégis {főleg} anyaméhből születnek.

Így tehát szenvedés, amikor a köztes létből az anyaméhbe jutunk;

a köztes lét lényei valamilyen csodálatos átváltozással keletkeznek, képesek távoli születésük helyét is meglátni, égen járni, és isteni látásuk van.

Továbbá: a karma ereje által {a születési helyük} hamis képekben jelenik meg, mint pld: orkán kerekedik, eső esik, besötétedik, sok élőlény csacsogó, félelmetes lármája hallatszik – ilyen élőlényként jelenik meg. Ezért amilyen jó vagy rossz tett, aszerint nem igaz {nem tiszta} képzetből 10 keletkezik {válik keletkezővé}:

 

 

 

 

Oldal: Tibet - Gampopa: Thar rgyan (A megszabadulás ékköve) részlet
Sudhana könyvkiadó - © 2008 - 2024 - golokabolt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat