Ez is megjelent már, és ennek is lesz újbóli kiadása - még ebbe az évben.

Szunce: A háború művészete

Wuzi: A hadviselés szabályai

Sima Fa: A tábornok metódusa

 

A fordítás az alábbi kiadványok alapján készült:

Sunzi Bingfa

Wuzi Bingfa

Sima Fa

 

Szunce művét fordította: Tokaji Zsolt és Szántai Zsolt

„A hadviselés szabályai”-t és „A tábornok metódusá”-t fordította: Tokaji Zsolt

Mindhárom művet szerkesztette: Szántai Zsolt

 

ISBN: 963 ………

 

Hungarian edition ©

Hungarian translation © Tokaji Zsolt, Szántai Zsolt, 2006, 2010

 

Lektor:

Műszaki szerkesztés:

Felelős kiadó:

Felelős szerkesztő:

 

 

Tartalom

I. SZUNCE: A HÁBORÚ MŰVÉSZETE

A MÉRLEGELÉS

A HADVISELÉS

A TÁMADÁS MEGTERVEZÉSE

KATONAI ELHELYEZKEDÉS

HADÁSZATI ERŐ

ERŐS ÉS GYENGE PONTOK

MANŐVEREK

KILENC VÁLTOZÁS

A VONULÓ HADSEREG

A TEREP

A KILENC TEREP

FÖLÉGETÉSES TÁMADÁS

KÉMEK ALKALMAZÁSA

FÜGGELÉK - A NÉGY VÁLTOZTATÁS

 

II. WUZI: A HADVISELÉS SZABÁLYAI

TERVEKET KOVÁCSOLNI AZ ORSZÁG ÜDVÉRE

AZ ELLENSÉG FELMÉRÉSE

A HADSEREG IRÁNYÍTÁSA

BESZÉLGETÉS A HADVEZÉRRŐL

VÁLASZOK AZ ESÉLYEK MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL

A TISZTEK ÖSZTÖNZÉSE

 

III. A TÁBORNAGY METÓDUSA

AZ EMBERSÉGESSÉGRE ALAPOZNI

AZ ÉG FIÁNAK IGAZSÁGOSSÁGA

MEGÁLLAPÍTANI A RANGOKAT

SZIGORÚ ELHELYEZÉS

A TÖMEG ALKALMAZÁSA

 

I. Szunce: A háború művészete

 

1.

A MÉRLEGELÉS

 

Szunce mondta:

„A háború az ország legfontosabb ügye, az élet és a halál fundamentuma, a túlélés illetve a pusztulás útja, melynek tanulmányozása el nem hanyagolható.”

 

***

 

„Mert hiszen (a háborút) öt állandó tényező befolyásolja, melyeket, ha viszonyítással mérlegelünk, megmutatkozik annak igazi természete. Az első at Út; a második az Ég; a harmadik a Föld; a negyedik a hadvezér; az ötödik a regula.

Az Út annyit tesz, hogy el kell érni, hogy a nép teljesen egyetértsen uralkodójával. (Így aztán) képes legyen vele együtt meghalni, vagy vele élni úgy, hogy semmiféle veszély meg nem félemlítheti.

Az Ég tartalmazza a yin-yang-t, a hideget és a meleget, a napszakokat és az évszakokat.

A Föld magában foglalja, távoli vagy közeli, járhatatlan vagy járható, tágas vagy szűk, a végzetes vagy védhető terepeket.

A hadvezér rendelkezik a bölcsességgel, a szavahihetőséggel, az emberséggel, a bátorsággal, és a szigorúsággal.

A regula magában foglalja a szervezést és szabályozást, a parancsnoklás Útját, és az utánpótlásról való gondoskodást

Ezen öt (tényezőt) minden egyes hadvezérnek kötelessége ismerni, s aki ésszel fölérte ezeket, győzedelmes lesz, ám ki ésszel föl nem érte, győzelmet sem arathat.”

 

***

 

„Ezért az összehasonlítással történő mérlegelés során, hogy megismerjük a (hadi) helyzet igazi természetét, a következő kérdéseket kell föltenni:

Mely uralkodó birtokában van az Út?

Melyik hadvezérnek vannak jobb képességei?

Ki képes az Eget és a Földet a maga számára hasznosítani?

Ki valósítja meg jobban a regulákat és parancsokat?

Melyik hadsereg az erősebb?

A tisztek és a közkatonák melyik (seregben) gyakorlottabbak?

A jutalmazások és büntetések melyik (seregben) világosabbak?

Ezek révén meg tudom állapítani a győzelmet és a vereséget.”

 

***

 

„Azt a hadvezér, aki követi mérlegelésem (módszerét), fogadják fel, és ő mindenképpen győzedelmeskedni fog, s így tartsák meg (tisztségében); ám azt a hadvezér, aki nem tartja magát mérlegelésem (módszeréhez), és mégis felfogadnák, bizonyosan vereséget szenved, s így el kell bocsátani (tisztségéből).”

 

***

 

„Ha a mérlegelésemből származó előnyöket meghallgatod, oly stratégiai hatalmat teremtesz ezáltal magadnak, melyek más dolgokban is segítségedre lesznek. A stratégiai hatalom pedig nem más, minthogy ellenőrizd a hatalom taktikai egyenetlenségeit, és az előnyökhöz igazodva valósítod meg.”

 

***

 

„A háború a csalás Útja. Így aztán, ha képes is vagy megtenni valamit, azt mutasd, mintha képtelen lennél rá. Ha bevetnéd (seregedet), mutasd magad tétlennek. Ha közel vagy, mutasd, mintha távol lennél; míg ha távol vagy, mutasd magad közelinek.”

 

 

„Előnyöket kínálva csalogasd (az ellenséget). (Csapatait) megzavarva, mérj rá csapást.

Ha jól felszerelt, készülj fel ellene!

Ha erősebb nálad kerüld el!

Ha dühös, háborgasd, magad megalázva tedd őt dölyfössé!

Ha pihent, fáraszd ki!

Ha (csapatai) egységesek, ziláld szét!

Ott támadd meg, ahol készületlen!

Ott ronts rá, ahol nem is számít rá.

Ezektől függ a stratéga győzelme, melyeket semmi szín alatt nem szabad előre kifecsegni.”

 

***

 

„Annak, aki az ütközet előtt a templomban győzelmével számít, a sikerre is több lehetősége lesz. Annak, aki viszont az ütközet előtt a templomban már csatavesztését latolgatja, kevés lehetősége marad a sikerre. Több számítás győzelmet eredményez, kevesebb számítás nem vezet győzelemre, hát még, ha semmi számítás nem történt!

Ha ezek segítségével vizsgálódom, a győzelem és a vereség (okai) feltárulnak előttem.”

 

 

2.

A HADVISELÉS

 

Szunce mondta:

„A hadsereg alkalmazásának szabálya általában (a következő): Ha rendelkezésre áll ezer négylovas harci kocsi, valamint ezer bőrpáncélzatú harci szekér, százezer páncélt viselő harcos, viszont az élelmet számukra ezer li messzeségből kell szállítani, akkor az otthoni és a külső tábor fenntartásának költségei, továbbá a tanácsadók és a vendégek ellátására fordított kiadásokra, az olyan anyagokra, mint az enyv és a lakk, a szekerekre és a páncélokra naponta ezer jin aranyat kell költeni. Csakis így mozgósíthatunk egy százezer fős hadsereget.”

 

***

 

„Ha a harcban úgy használjuk ezeket, hogy a győzelem túl sokáig várat magára, akkor kicsorbulnak a fegyverek és ellankad a lelkesedés. Városokat ostromolva pedig megcsappan az erő. Ha hadsereget túl sokáig állomásoztatod (távol a fővárostól), akkor az ország javai nem lesznek elegendők.

Ha viszont a fegyverek kicsorbulnak, a lelkesedésetek ellankad, az erőtök megcsappan, a készleteiteket pedig feléltétek, akkor a fejedelmek kihasználva gyöngeségeteket fellázadnak ellened. Ekkor aztán már hiába vannak bölcs (tisztjeid), ők sem lesznek képesek biztosítani a sikeres végkifejletet.

Ezért van, hogy olyan állomásoztatásról, amit ügyetlenül, de gyorsan hajtottak végre, még csak lehet is hallani, olyat azonban én még nem láttam, amit hozzáértőmódon, de lassan vezényeltek volna le. Soha egyetlen országnak sem vált még hasznára a hosszan elnyúló háború. Ezért, akik képtelenek teljes mértékben felfogni a hadsereg használatában rejlő veszélyeket, nem lesznek képesek megérteni a hadsereg használatából fakadó előnyöket sem.”

 

***

 

„Aki jártas a hadsereg alkalmazásában, nem verbuvál másodjára, és nem szállíttat élelmet harmadjára is. Ha a szükséges hadi felszerelést saját országunkból hozzuk, viszont az élelmet az ellenségtől zsákmányoljuk, katonáinkat mindig jól tudjuk lakatni.

Az ország elszegényedik, ha a hadsereg számára szükséges ellátmányt messziről kell szállíttatni. Az ellátmány messziről történő szállítása a nép elszegényedését eredményezi.

 A hadsereg jelenléte az áruk drágulását eredményezi. Ha viszont drágulnak az árak, a nép javai megint csak kiapadnak. Ha pedig javaik megcsappannak, a népre roppant teherként szakad a hadi sarc.

Ha erőnk megtört, javaink kiapadtak, akkor a középső síkságon elnéptelenednek a porták. Népünk a korábbi bevételeinél hét tizeddel kevesebbet tud majd előteremteni. Az uralkodói ház a legszükségesebb kiadásokra – a törött harci szekerekre, a kimerült lovakra, a páncélokra, a sisakokra, a nyilakra, a számszeríjakra, az alabárdokra, a lándzsákra, a (nagy mozgatható) pajzsokra, az erős bivalyokra és a társzekerekre – hat tizeddel kevesebbet tud így fordítani.

Ezért a bölcs hadvezér ügyel arra, hogy az élelmet az ellenségtől zsákmányolja. Az ellenségtől zsákmányolt egy zhong élelem olyan, mint húsz zhong a sajátunkból; egy shi takarmány pedig húsz shi a sajátunkból.”

 

***

 

„Az ellenség lemészárlására a gyűlölet sarkall; az ellenségtől való zsákmányolásra az anyagai javak ösztönöznek. Ezért aztán, ha a harci szekerekkel vívott ütközetben, katonáid már tíznél több szekeret zsákmányoltak, jutalmazd meg azokat, akik elsőként szerezték meg ezeket. Cseréld ki rajtuk a zászlókat, keverd a saját szekereid közé, és ezt követően használd úgy, mint a sajátodat. A foglyul ejtett katonákkal bánj jól és gondoskodj róluk (hogy hasznukat vehesd). Erre mondják, hogy »legyőzve az ellenséget gyarapítani az erőt.«”

 

***

 

„Ezért a háborúban a győzelem a legértékesebb, viszont semmit sem ér a hosszan elhúzódó hadakozás. A hadviselés fortélyait ismerő hadvezér ekként válhat népe sorsának irányítójává, az ország és a családok veszélyektől megmentő urává.

 

 

 

Oldal: Könyvekről - Szunce (részlet)
Sudhana könyvkiadó - © 2008 - 2024 - golokabolt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat