Sudhana könyvkiadó

lásd: facebook / sudhana kiadó

Ernest J. Eitel


Feng-shui


A fordítás alapja: Feng Shui, or the rudiments of natural science in China, Ernest J. Eitel; Hong Kong: Trubner & Co. 1873.
Fordította és átdolgozta: Szántai F. Andrea és Szántai Zsolt

Tartalom

Bevezetés

A természet törvényei

A természet számokban

A természet lélegzete

Formák és körvonalak a természetben

A Feng-shui története és irodalmaKövetkeztetés



Bevezetés

Mi a Feng-shui? Ezt a kérdést már számtalanszor feltették. Amióta a távoli országokból érkezett idegenek lehetőséget és engedélyt kaptak arra, hogy letelepedjenek a csodálatos és különleges kínai birodalom határain belül, a kérdés újra és újra előtérbe kerül. Azok az európaiak, akik a szabadkikötőkben telket vagy birtokot vásároltak, akik házat építettek, esetleg lebontottak egy-egy régebbi falat vagy építményt, számtanal nehézséggel találkoztak, és ezek mindegyike kapcsolatban állt a Feng-shuival. Amikor a hivatalos vezetőség elhatározta, hogy felállít néhány távíró-oszlopot, amikor a kínai kormány elhatározta, hogy megépít egy-egy vasútvonalat, vagy amikor egy utat akartak megépíteni, gyakran előfordult, hogy a területet jól ismerő, helybeli kínai hivatalnokok udvarias hajlongás közepette közölték: a munkálatokat nem szabad, nem lehet elvégezni. Amikor feltették nekik a kérdést, hogy ugyan miért nem, valamennyien a Feng-shuira hivatkoztak. Harminc évvel ezelőtt (1843-ban), amikor a Hong Kong-i kolónia vezető kereskedői elhatározták, hogy a város üzleti negyedét áthelyezik a Boldogság-völgy nevű helyre, és hogy a szigetnek ezen a részén hozzák létre az új városközpontot, nem vették figyelembe a Feng-shui szabályait. Amikor a városi hatóság utat vágott a Boldogság-völgyhöz, a kínai közösség tagjai felháborodva és rémülten szemlélték az eseményt, és kijelentették, hogy az útépítők ezzel a tettükkel levágják a sárkány végtagjait. Amikor aztán a munkálatokat irányító mérnökök közül többen is lázas betegséget kaptak és meghaltak, és a völgyben, a külföldiek számára már megépített házak sorra elnéptelenedtek a malária miatt, a kínaiak diadalmasan kijelentették, hogy a Feng-shui igazságot szolgáltatott, és visszaállította az ősi rendet. Amikor Senor Amaral, Macao kormányzója - aki az utak építése során szintén figyelmen kívül hagyta a Feng-shui törvényeit - hasonló helyzetbe keveredett, és felszámoltatott néhány kínai temetőt, síremléket, az elégedetlen helybeliek orvul meggyilkolták, és levágták a fejét. A kínaiak a borzalmas esetet követően is arról beszéltek, hogy a Feng-shui állt bosszút.Kell, hogy legyen valami a Feng-shuiban, ha a legalacsonyabb kínai osztályokhoz tartozók ilyen szörnyű tettek elkövetésére képesek miatta. Az állam miniszterei is hajlamosak voltak arra, hogy higgyenek a Feng-shuiban, mivel erre hivatkozva mentséget találtak arra, hogy nem minden esetben szorgalmazták a kereskedelem további fejlesztését, a modern civilizáció terjesztését.Mi tehát a Feng-shui? A sinológusok az ókori kínai munkákat tanulmányozták annak reményében, hogy sikerül választ találniuk erre a kérdésre. Átvizsgálták a különböző szótárakat is, de hiába, mert sehol sem találta kielégítő agyarázatot. A kereskedők és politikusok, a Hong Kongban élő európaiak az alkalmazottaiktól, a házukban szolgálatot teljesítő személyzettől próbáltak megtudni valamit erről a rejtélyes dologról, de legfeljebb csak olyan válaszokat kaptak, hogy a Feng-shui jelentése „szél és víz", és azért éppen ez a neve, mert hasonlatos a felfoghatatlan és kiszámíthatatlan szélhez, valamint a megfoghatatlan vízhez.Furcsa módon a kínaiak állandóan arra hivatkoznak, hogy az idegenek mindent tudnak a Feng-shuiról. Amikor a Hong Kong-i helyőrség katonái, pontosabban a Murray laktanyában elszállásolt egységeken belül megnőtt a halandóság, a gyarmati főorvos szorgalmazni kezdte, hogy az épületek mögé bambuszt ültessenek. A kínaiak ekkor megjegyezték, hogy ez az intézkedés összhangban van a Feng-shui törvényeivel. Amikor a bambuszligetek elültetését követően nem sokkal csökkenni kezdett az áldozatok száma, és alábbhagyott a rejtélyes eredető kórok pusztítása, a helybeliek természetesen újra a Feng-shui erejéről beszéltek. Amikor Hong Kong külföldi származású lakói villákat kezdtek építeni Pok-fu Lumban (a Feng-shui szerint az egész szigeten ez a legjobb hely), amikor a kormány víztározó építésébe kezdett ugyanezen a területen, vagy Hong Kong északi részén, vagy amikor érintetlenül hagyták a fás domboldalakat; amikor a hatóságok megtiltották a földmunkákat azokon a részeken, ahol a talaj alatt málladékos kőzet jelenlétét gyanították - ezekben az esetekben a kínaiaik biztosra vették, hogy az idegenek nagyon jól ismerik a Feng-shuit, és a gyarmati főorvos kiváló Feng-shui mester. Nem értették, hogy a külföldiek miért állítják magukról azt, hogy nem ismerik a Feng-shuit, amikor a sziget legjobb részén, az északi oldalon építették fel a kormányzóság központját, méghozzá úgy, hogy az épületegyüttes háta mögött magas fák álltak, tőle jobbra és balra pedig kecsesen kanyarodó utak húzódtak. A hely minden szempontból tökéletes volt.Nos, ha a Feng-shui nem lenne több, mint az, amit józan eszünk és természetes ösztöneink diktálnak nekünk, a kínai Feng-shui nem jelenthetne számunkra ekkora rejtélyt - márpedig rejtélyt jelent. A helyzet az, hogy a kínaiak egyfajta művészetté, mágikus tudománnyá nemesítették a Feng-shuit, és azok, akik ismerik a titkait, nagyon jól megélnek a tudásukból, körülbelül úgy, ahogy Európában annak idején az alkimisták, és régen (valamint manapság is) az asztrológusok, a tenyérjósok, az ezoterikával foglalkozók. Kínában nagyon sokan, szinte mindenki hisz a Feng-shuiban, valamilyen szinten, minimum „felhasználóként", „alkalmazóként" mindenki foglalkozik vele. Az európaiak az egész rendszert babonaságnak, egyfajta különös tradíciónak tarthatják, mivel a világ nyugati felén manapság, a modern korban már nem tartozik az elfogadott dolgok közé, hogy az emberek szakértő tanácsát kérik ki abban, hogy mikor és hol állítsanak fel egy síremléket, hol építkezzenek, hol legyen az otthonuk, hogyan rendezzék be azt annak érdekében, hogy a családjuk számára folyamatosan biztosítsák a boldogságot és a jólétet.Miután megérkeztem Kínába, számos alkalommal kapcsolatba kerültem a Feng-shuival. Ezekről az esetekről és jelenségekről szorgalmasan feljegyzéseket készítettem; ebben az írásban ezeket a feljegyzéseket próbálom összegezni. Felvilágosodott embernek tartom magam, így talán nem meglepő, hogy a Feng-shui számumra nem más, mint a természettudomány egyik különleges neve.Kínában a természettudományokat nem olyan száraz tényhalmaznak, olyan adat- és összefüggéstömegnek tekintik, mint Európában, ahol úgy tartják, a szigorú materializmus elválaszthatatlan a valódi tudományoktól; ahol semmit sem tartanak létezőnek, aminek létét a tudomány aktuális állása szerint nem sikerül bebizonyítani. A kínai természettudósok is megfigyelik a természetet, de nem szánnak túl sok időt arra, hogy a tapasztalt jelenségeket saját kísérletekkel és különböző próbákkal igazolják. Ők nem készítettek olyan eszközöket, amelyek segítenek nekik az égitestek megfigyelésében, nem vadásznak bogarakra és pillangókra, nem tömik ki a madarakat, irtóznak a gondolattól, hogy pusztán tudományos céllal felboncoljanak különböző élőlényeket; ők nem próbálják végrehajtani a szervetlen anyagok vegyelemzését. Nem sok olyan ismerettel rendelkeznek, amit a nyugati világban értékesnek tartanak, viszont kifejlesztettek egy sajátságos, a belső tudatosságukból táplálkozó természettudományos rendszert, és ezt alakították hozzá az ősi tradíciók dogmatikus formuláihoz. A gyakorlati megfigyelések és a kísérletekkel végrehajtott kutatások hiánya miatt jöhettek létre a különböző feltevéseken alapuló elméletek; a merev és szigorú vizsgálaok hiánya miatt maradhatott meg a kínai természettudományokban a természet isteni erejébe vetett hit, az ez iránti már-már vallásos tisztelet.Bár a modern konfucianizmus követői megváltak a klasszikus írásokban emlegetett egyetlen személyes istenbe, az absztrakt identitásba, a személyiséggel és tulajdonságokkal nem rendelkező, felsőbbrendű lénybe vetett hittől, ennek ellenére nem halott, mozdulatlan és fejlődésre képtelen anyagként tekintettek a természetre és alkotórészeire, hanem lélegző, élő organizmusnak tartották. Felfedezték a spirituális élet aranyszálát, amely minden létezőben jelen van, és összeköti azokat, egyetlen hatalmas, élő testté változtatva mindent, ami odafönt a mennyekben, vagy idelent a földön létezik. A görögök esetében gyakran megcsodáljuk a természeti filozófiát, amely élővé változtatta a természetet. A görögök minden kőben, minden fában, minden lényben felfedezni véltek egy élő szellemet, képzeletben a tengerek éppúgy benépesítették értelmes lényekkel, mint az erdőket. Érdekes módon a kínai természettudományokban is felfedezhető a természetes jelenségek és tárgyak, lények ilyen típusú, poetikus, érzelmi és tiszteletteljes megközelítése. A Feng-shui rendszerének keretét éppen ez az érzelmi alapokon nyugvó természetfelfogás adja. A nyugati világ talán mosolyogva tekint a kínai életten tudománytalan, „meseszerű" jellegzetességeire. A nyugati világból származók talán a tudásra szomjazó iskolásfiúkhoz hasonlítja, esetleg babonásnak, múltba fordulónak, túlságosan misztikusnak tartja a Keletet, amely nem ismeri a „valós" tényeket, képtelen felfedezni a „valós" értékeket és összefüggéseket. Ez a nyugati szemléletmód sajnálatos módon megrepszthetetlen falú bástyának tűnik, pedig nem ártana, ha hirdetői feltennék maguknak a kérdést: vajon valóban minden úgy van, ahogy az aktuális, modern tudomány gondolja? Valóban csak az a kézzel fogható, materiális világ létezik, amelyet az ember a saját maga által feltalált és eszközökkel képes lemérni? Elképzelhetetlen, hogy az aktuális kor tudósai által a misztikum kategóriájába sorolt jelenségekről valamelyik későbbi nemzedék tudósai be fogják bizonyítani, hogy valóban léteznek? Talán nem volt még példa arra a történelem során, hogy egy-egy forradalminak, misztikusnak, „ezoterikusnak" tartott fogalomról, jelenségről, lényről, összefüggésről már ma biztosan tudjuk, hogy létező, valós, tudományosan is magyarázható dolog?Ha mindezen eltöprengünk, akkor - legyünk bármily földhöz és tényekhez ragadtak is -, be kell látnunk: éppen a modern kor által oly sokra tartott logikával ellenkezne a kijelentés, hogy a Feng-shui, és a hozzá hasonló rendszerek a mesék, a tradíciók, a hiedelmek világába tartoznak.Ha megfigyeljük a Feng-shui elemeit, meg kell állapítanunk, hogy a rendszer nem valami ködös, történelem előtti elmélet feltámasztása, hanem viszonylag modern dolog. A diagramjai és a vezérelvei valóban az időszámításunk előtti klasszikusoktól származnak, ám módszerei és gyakorlati alkalmazásának módjai szinte teljes mértékben Csu-hi (1126-1278) és kortársai, a Szung-dinasztia idején élt tudósok munkáin, a klasszikus művekhez fűzött kommentárjain alapulnak. A népszerűnek és minden filozófiai iskola által elismertnek tartott Csu-hi gondolkodásmódja átkerült a modern konficianizmusba, és valójában ez alakította ki a Feng-shui teljes rendszerét.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 27
Tegnapi: 99
Heti: 27
Havi: 3 048
Össz.: 389 882

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Feng-shui
Sudhana könyvkiadó - © 2008 - 2017 - golokabolt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »